Az otthonokban tartott aranyh�rcs�g�k �sei n�h�ny �vtized alatt h�d�tott�k meg a vil�got. Alig hetven �ve, hogy az els� p�ld�nyokat befogt�k Sz�ri�ban, s az Alepp� k�rny�k�r�l ki�sott r�gcs�l�k elkezdhett�k ben�pes�teni a kontinenseket. Az�ta minden h�zi h�rcs�g ebb�l az alomb�l sz�rmazik.

Az aranyh�rcs�g�k teny�szt�se ugyan h�t �vtizedes, de tudom�nyos felfedez�se t�bb mint sz�z esztend�vel ezel�tt t�rt�nt. 1893-ban a Londoni Zool�giai T�rsas�g �l�s�n Watarhouse bemutatott egy kedves kis s�rg�sbarna bund�j�, addig ismeretlen r�gcs�l�fajt�t, amelyet Alepp� k�rny�k�n tal�lt. A kis�llatot sz�ne, �s sz�rmaz�si helye ut�n Sz�riai Aranyh�rcs�gnek nevezte el. Az angol tud�sokat csak a felfedez�s �rdekelte, �gy hamarosan feled�sbe mer�lt a r�gcs�l�. M�gnem 1930. �prilis�ban Iszrael Aharoni, jeruzs�lemi zool�gus k�t �s f�l m�ter m�lyr�l ki�sott egy n�st�nyt �s k�lykeit. A jelenleg vil�gszerte tartott t�bb milli� aranyh�rcs�gnek ezek az �llatok az �sei, ugyanis a vil�g fogs�gban tartott popul�ci�j�nak egyedeit szinte mind ebb�l a f�szekaljb�l teny�sztett�k ki. A hatalmas belteny�szet ellen�re azonban a fogs�gban tartott egyedek nem degener�l�dtak. A folyamatos egym�s k�z�tti szaporod�suk miatt sem t�rnek el sokban egym�st�l az otthoni kedvencek �s a vadon �l� rokonaik.

Az aranyh�rcs�g beszerz�s�n�l j�l meg kell gondolnunk, hogy egy, vagy t�bb p�ld�nyt akarunk tartani. A t�bb �llat tart�sa akkor aj�nlott, ha kisebb gyermeknek vessz�k a r�gcs�l�kat. Ugyanis apr� termet�kh�z - 18-20 cm-s hossz�s�g �s 80 grammos tests�ly - r�vid v�rhat� �letkor t�rsul. 2-3 �vn�l nem �lnek tov�bb, �s mivel a gyermekek nagyon hamar megszeretik a h�rcs�g�ket, az elveszt�s�k komoly traum�t jelent sz�mukra. Ez�rt jobb, ha csemet�inknek ink�bb k�t p�ld�nnyal kedvesked�nk, mert a szaporulat �s a megmaradt m�sik �llat feledtetni tudja vel�k a gy�szt.

K�t p�ld�ny eset�ben sz�m�t�sba kell venni azt is, hogy ha szaporulatot is akarunk, lehet�leg k�l�n �llatkeresked�sb�l szerezz�k be �ket. Ugyanis az �llatkeresked�s h�rcs�gei t�bbnyire egy alomb�l val�k, �gy az am�gy is belterjes �llatok v�rvonal�t legal�bb egy m�sik f�szekb�l pr�b�ljuk meg friss�teni. Azonban nem �rt gondolni arra is, hogy az aranyh�rcs�g m�g a r�gcs�l�khoz k�pest is igen szapora. �vente �tsz�r, alkalmank�nt 6-12 k�ly�knek ad �letet az anya, �gy a gyermek�ld�s elaj�nd�koz�s�r�l is id�ben kell gondolkozni. Napjainkban m�r nem j�rhat� �t, hogy a "menhelynek" sz�m�t� �llatkeresked�seket keress�k fel a szakajt� h�rcs�ggyerekkel, mert m�g ingyen sem tudj�k �tvenni �ket.

Lak�hely�ket legjobb, ha terr�riumban, vagy f�m ketrecben rendezz�k be, �s mivel tiszta �llatok, el�g hetente k�tszer takar�tani. Alomnak megteszi a portalan faforg�cs, vagy sz�na. Elfogadott ugyan, hogy "lak�sukat" m�anyag v�d�rben, vagy k�dban alak�tj�k ki tart�ik, �m a bez�rts�g �rzet�t csak tov�bb n�velik az �tl�thatatlan falak. A fa ketrecet azonban soha ne szemelj�nk ki sz�ll�snak. Egy-k�t �jszaka alatt ugyanis k�nnyed�n �tr�gj�k magukat a falemezeken, �s kereket oldanak. Amennyiben viszont valahogy m�gis elk�borol a kis j�sz�g, van m�d arra, hogy ak�r a legeldugottabb sarkokb�l is el�szedj�k. A szakirodalom szerint a ki�hezett h�rcs�gn�l a legink�bb c�lravezet� a "horg�sz�s" elfog�s. A felt�telezett helyre egy c�rn�ra k�t�tt f�l di�t kell bedobni, �s ha a r�gcs�l� megtal�lja a csemeg�t, �gy belekapaszkodik, hogy a "kap�s" ut�n ki lehet h�zni rejtek�b�l az apr�s�got. Ezt a m�dszert j� megjegyezni, f�k�nt akkor, ha a h�rcs�g mozg�sig�ny�t nem csak a ketrecben elhelyezett m�kusker�kkel, hanem szob�ba futtat�ssal �s j�t�kkal is ki akarjuk el�g�teni.

A h�rcs�g�k �tlapja igen v�ltozatos. Zab, k�les, b�za, �rpa, kukorica �s az olajos magvak mellett leveles z�lds�geket is elfogyasztja, s�t, a vadon term� f�f�l�k, gyermekl�ncf�, l�here az egyik kedvenc csemeg�j�nek sz�m�t. Emellett csokol�d�t �s a sajtot is megeszi, a h�sev�sre pedig vadon �l� rokonaik gyakran r�fanyalodnak. F�k�nt az �ttesten elg�zolt testv�reik maradv�nyait fogyasztj�k. V�zre nincs sz�ks�g�k, ez�rt m�g olyan megfontol�sb�l se l�ssuk el �ket, hogy ha gondolja, majd iszik. Sokat j�rnak-kelnek a terr�riumban, �s ilyenkor �hatatlanul beletrappolnak a v�zbe, a nedvess�gt�l pedig l�bukat fert�z�s t�madhatja meg, amely ak�r az �llat hal�l�t is okozhatja.