A HÓNAP ÁLLATA
2005.01.31. 18:16
A MENYÉT
A menyét a világ legkisebb testű emlős ragadozója. Manapság pontos adatok a menyét vadászatáról nincsenek, nem tartják nyilván az elejtett menyéteket, hiszen prémjének jelentősége nincs. Kistestű kártevőként a vadászok figyelmét azonban ma sem kerülheti el.
Élőhelye Az erdőt, mezőt figyelmesen, s főleg csendben járó ember gyakran találkozik ezzel az apró, feltűnően élénk természetű állatkával, amint közelünkből tovasurran, vagy két lábra egyenesedve, népiesen "felállva", kíváncsi szemekkel fürkészi a terepet, de a legkisebb gyanús jelre eltűnik valamelyik egérlyukban, vagy a növényzet sűrűjében. Igazi élőhelye a bokros, cserjés, fás, ligetes erdőrészek, a fasorok és erdősávok, ahol búvóhelyet talál magának. A megművelt területeket nem kedveli, előnyben részesíti a műveletlen talajú réteket, legelőket, parlagon hagyott területeket, ahol több talál, s a vakond, pocok vagy más rágcsálók föld alatti járataiban búvóhelyet találhat. Kedveli a gazos árkokat, gyomnövényekkel bőven benőtt gödröket, cihereseket, s főleg a homokos altalajú, kissé nyirkos részeket.
Mit eszik a menyét? Gyakran változtatja otthonát, búvóhelyét. Főleg az egérjárta helyeken gyakori, hiszen ezek a fő táplálékai, és a pockok mellett, a fiatal mezei és üregi nyúlfiakat is előszeretettel zsákmányolja.
Megfigyelték, hogy olykor még a kifejlett nyulakat is megtámadja. Faluhelyen, kisebb, csöndesebb településeken a csűrökbe, ólakba, sőt az istállókba is bemerészkedik, és ha rákap a fácánnevelő helyekre, jelentős a kártétele. Zsákmányszerző útjaira egyedül vagy olykor többedmagával indul, szürkületben, vagy főleg az éj leple alatt. A fára mászásban nem jártas, s csak végszükség esetén úszik.
Fürgeségének köszönheti, hogy az egér, vagy a pocok nem menekülhet előle. Estefelé az erdőszéleken figyelhetjük meg egérvadászatait.
Különleges párzás Párzáskor a hím a nőstényt tarkóján megragadva, csendes helyre vonszolja. A rituális művelet néha több órát is igénybe vesz. A párzás 3-4 napon át többször is megismétlődik. A vemhességi ideje 5-6 hét, de el is húzódhat. Az alom száma 5-6, de megfigyeltek ennél többet is. A menyét ellés előtt a kölykeinek száraz növényi részekből fészket készít. A kölykök vakon születnek, csak 22-25 nap múlva nyílik ki a szemük. Általában 6-8 hétig szopnak, 3 hónapos korban elérik a kifejlett állat nagyságát. Ekkor már többnyire önállóan szerzik be táplálékukat, és valódi ragadozókként élnek. Nemcsak zsákmányukat fogyasztják el, hanem elejtésükkor a vérüket is kiszívják. Életkoruk 4-6 év.
A menyét veszedelmes ragadozó, minden apró testű haszonállatra, és azok szaporulatára vadászik. Ellenségei a róka, a vadmacska, a ragadozó madarak, elsősorban az egerészölyv, a szürke varjú, a szarka és a holló. Régebben ládacsapdával, csapóvassal fogták, de az egércincogás utánzásával apró söréttel is lőtték. Napjainkban már szigorúan védett faj, csapdázása, elejtése tilos.
|