A vad�szg�r�ny kiz�r�lag h�sev� �llat. K�t rokona, a nyest �s a nyuszt nagyobb mennyis�gben fogyaszt bogy�kat, gy�m�lcs�t is, a vad�szg�r�ny viszont nem. Mivel a vad�szg�r�ny b�lrendszere nagyon r�vid, nagyon gyorsan �thalad rajta a t�pl�l�k (3-4 �ra), emiatt k�ptelen megem�szteni a n�v�nyi eredet� t�panyagokat, pl. n�v�nyi eredet� feh�rj�ket. A term�szetben kiseml�s�ket, kisebb madarakat, fi�k�kat, halakat, rovarokat, csig�kat, f�rgeket esznek. Elv�tve fogyasztanak lehullott gy�m�lcs�ket �s bogy�kat.

A vad�szg�r�ny soha ne �hezzen 2-3 �r�n�l tov�bb. A feln�tt vad�szg�r�nyt 1-2 alkalommal etess�k naponta, k�ly�k ill. vemhes n�st�nyekn�l enn�l gyakoribb, ak�r napi 6-szori etet�s is indokolt lehet. Figyelj�nk r�, hogy mindig legyen el�tte elegend� t�pl�l�k - ha m�s nem, legal�bb n�mi sz�raz ropogtatnival�.

V�ltozatosan kell etetni �ket. Etess�k �ket eg�sz kiskorukt�l kezdve min�l v�ltozatosabban, �gy feln�tt korukban sem lesznek v�logat�sak. A vad�szg�r�nyek k�nnyen t�pl�l�kf�gg�v� v�lnak, �s ezzel egyoldal� t�pl�l�sra k�nyszer�tik a gazdit. Az egyhang� t�pl�l�s a szervezet vitamin �s �sv�nyianyag egyens�ly�nak felborul�s�t eredm�nyezheti, amelynek k�vetkezm�nye az elh�z�s, az anorexia, a vese- vagy m�jk�rosod�s, illetve egy�b betegs�gek.  Ha ez a f�gg�s�g m�r kialakult a g�r�nyben, t�relemmel, lassan �s fokozatosan, de �tszoktathat�kaz �j �zekre.

M�g nincs vad�szg�r�nyeken v�gzett, gondosan kik�s�rletezett t�panyagsz�ks�gleti kimutat�s, �gy csak hozz�vet�leges �rt�keket mondhatunk. Sok feh�rj�re van sz�ks�g�k (30-40%, k�lyk�kn�l 35-40%), sok zs�rra (9-28%, optim�lis �rt�ke a 18-20%), min�l kevesebb rostanyagra (1.5% alatt). A vad�szg�r�nyeknek nincs sz�ks�g�k sz�nhidr�tra, amennyiben megfelel� mennyis�g� feh�rj�t kapnak.

A sz�nhidr�t �talak�t�s�nak folyamata miatt a magas sz�nhidr�t tartalm� �telek rendszeres fogyaszt�sa k�vetkezt�ben az inzulint termel� sejtek megnagyobbodhatnak, inzulin t�ltermel�st okozhatnak, ami a cukorbetegs�ghez hasonl� betegs�ghez vezethet (insulinoma) - ez a probl�ma Amerik�ban igencsak �ltal�nos, hazai felm�r�sek a t�m�ban m�g nincsenek. A n�v�nyi eredet� t�panyagokat azok sz�nhidr�t tartalma, illetve a neh�z em�szthet�s�g miatt ker�lj�k. Ezek ad�sa b�lirrit�ci�t �s vesek�vet is okozhat.

Egyes forr�sok 80% h�s, 20% k�ret t�pl�l�st aj�nlanak. Nem l�tezik �sszehasonl�t� elemz�s az egyes �trendek k�z�tt, �n a fenti felt�telez�sek miatt aj�nlom a h�s alap� �trendet, �gy csak ezt �rom le. Fontos ugyanakkor, hogy nem j� b�rmilyen h�s. Nem tarthatjuk az �llatot "csak nyesed�ken", vagy "csak csirkefejen", a pr�da�llat minden testr�sz�t kell etetni.

Ha t�pot (konzerv vagy sz�razt�p) k�v�nunk adni neki, csak j� min�s�g�t (Pl. Hills, Iams, Acana) adjunk. A kutyat�pok, �s egyes macskat�pok nem megfelel�ek! Macskat�pok k�z�l is aj�nlott a k�ly�kmacsk�k r�sz�re gy�rtott t�pokat adni, mivel ezek k�zelebb �llnak a vad�szg�r�ny t�panyagsz�ks�glet�hez! Figyelj�nk a v�ltozatos t�pl�l�sra �s ne etess�k a vad�szg�r�nyt kiz�r�lag konzerveken. �n csak akkor adok ilyesmit a g�r�nyeimnek, ha pl. utaz�s miatt felt�tlen�l musz�j.

H�zikoszt etet�se nem aj�nlott egyr�szt s� �s f�szertartalma miatt (a s� nagyobb mennyis�gben m�rgez� a sz�mukra) m�sr�szt mert t�l-, vagy alult�pl�lts�ghoz vezethet (elh�z�s, anorexia) �s aminosav ill. �sv�nyianyag hi�nyt okozhat.

Ne adjunk g�r�ny�nknek sok nyers halat, toj�sfeh�rj�t pedig egy�ltal�n ne.

Z�lds�get, gy�m�lcs�t csak jutalomfalatk�nt aj�nlom adni. Ezeket csak a h�j �s magok elt�vol�t�sa ut�n adjuk a vad�szg�r�nynek, mivel ezek b�lelz�r�d�st okozhatnak. A citrusf�l�ket (narancs, anan�sz, grape-fruit, stb) ker�lj�k, mivel gyomorfek�lyt okozhatnak.

Inni vizet adjunk neki. K�l�n�sen sz�razt�p ad�sa eset�n figyelj�nk r�, hogy mindig legyen a vad�szg�r�ny el�tt megfelel� mennyis�g� innival�.

A napi t�pl�l�kfelv�tel sz�razt�p eset�n 40-60 gramm, l�d�s t�pl�l�k eset�n 100-200 gramm, a t�p energiatartalm�t�l f�gg�en. A napi folyad�kfelv�tel k�r�lbel�l a sz�razanyagfelv�tel k�tszerese, sz�razt�pon tartott g�r�nyekn�l el�rheti a 100 ml-t is.

A t�pl�l�khoz vitaminkieg�sz�t�ket adhatunk. A legegyszer�bb megold�s valamilyen macska vitamintabletta, mint pl. a Lavet multivitamin tabletta macsk�k r�sz�re, vagy a Gimpet vitamintablett�k. Ezeket adhatjuk magukban (egyes g�r�nyek szivesen eszik) vagy porr� t�rve az �telbe keverve. L�teznek kifejezetten g�r�nyek r�sz�re gy�rtott vitaminok, mint pl. a FerreTone (b�r kev�s helyen beszerezhet�), valamint komplexebb energiabomb�k, mint pl. a Calo-Pet, vagy a FerretVite. Vitamintablett�kb�l naponta f�l tablett�t c�lszer� adni nekik , Calo-petb�l pedig bors�szemnyit. Mindig tartsuk szem el�tt, hogy a g�r�ny mennyivel kisebb, mint azok a macsk�k, akiknek eredetileg kital�lt�k ezeket a vitaminokat.

Aj�nlott t�pl�l�kok a v�ltozatos �tkez�shez

Sz�rnyasok: Csirke, kacsa, liba, pulyka, f�c�n - nyersen, p�rolva, f�zve, vagy s�tve (f�szerek �s zs�r n�lk�l). �rdemes apr� darabokra v�gni (kb. 2x2 cm)

Eml�s�k: Ny�l, b�r�ny, marha - p�rolva, f�zve, vagy s�tve (f�szerek �s zs�r n�lk�l). Nyersen ne adjuk.

Egy�b: Hal, sz�cske, egy�b rovarok.

�l��llat: Eg�r (fiatal, "pattog�s"), fiatal patk�ny, naposcsibe.

Kieg�sz�t�k: Calo-pet paszta, FerreTone, FerretVite, Lavet macska multivitamin tablett�k, Gimpet macska vitamintablett�k.